A D-vitamin tudománya

Leszögezem, az elején, nem vagyok orvos, nem vagyok tudós, nem értek ilyesmihez, informatikus vagyok, projektvezető, igyekszem sokat olvasni, különböző forrásokból informálódni, és levonni a tanulságot, hinni a logikusban. Ennek tudatában olvasd el, kérlek ezt az érdekes cikket a D-vitaminról, a hiányáról, a napozásról, a napvédőkről és csak annyit kérek, gondolkodj el rajta.

A D–VITAMIN JÓTÉKONY HATÁSAI

A D-vitamin (vagy más néven kolekalciferol) meghatározó szerepet tölt be szervezetünkben. Tartós hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyen például

• a csontritkulás (osteoporosis)
• izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozás
• a szív, érrendszeri panaszok (magas vérnyomás, érelmeszesedés, stroke)
• az autoimmun betegségek (gyulladásos bélbetegség, rheumatoid arthritis)
• az angolkór
• a mellrák, prosztatarák és a vastagbélrák

A D-vitamin egészségvédő hatása tehát legalább 100 betegségben igazolt. A legkomolyabb bizonyítékok szerint védőhatása van a különféle rákokkal szemben (mell, vastagbél, petefészek, hasnyálmirigy, prosztata, végbél), szívbetegségben, I-es és II-es típusú cukorbetegségben, légúti fertőzésekben, mint pl. influenzában, tüdőgyulladásban, továbbá más fertőzésekben és autoimmun betegségekben, mint pl. szklerózis multiplexben.

Szendi Gábor is több érdekes cikket publikált már ebben a témában:

http://www.tenyek-tevhitek.hu/d-vitamin-es-a-rak.htm

http://www.tenyek-tevhitek.hu/d-vitamin-es-szivbetegseg.htm

"A Tények-tévhitek szájton több cikk is olvasható arról, hogy a D-vitamin, ami valójában egy hormon, az egyik legfontosabb szabályozója a sejtosztódásnak, s mint Gábor írja, a leggyakoribb rákok, mint mellrák, prosztatarák és vastagbélrák, igen szoros kapcsolatban állnak a D-vitaminhiánnyal. (lásd. fenti link). Ezenfelül még legalább 10-15 rákféleség áll kapcsolatban a D-vitamin hiányával. A D vitamin erős immunstimuláns, s az Influenzáról szóló írásában azt is megismerhetjük, miszerint influenzajárvány akkor tör ki, amikor a lakosságban egy minimum alá csökken az átlagos D vitaminszint. A D-vitamin szinten tartása a fentiek elkerülése miatt rendkívül fontos."

HONNAN SZEDJÜNK D–VITAMINT?

A D-vitamin szintünk feltöltésének természetes forrásai egyes élelmiszer fajták, mint a tőkehal máj, az olajos halak, tojás, és pl. a napozás (csak az UV-B sugárzás). Zsírban oldódó vitaminként szervezetünk képes tartalékolni, de a fokozatos feltöltésről nem árt gondoskodni. Általánosságban sajnos nagyon kevés D-vitamin előállításához szükséges ételt tudunk magunkhoz venni, ezért nagyrészt csak UV-B (napozás) hatására termelődik szervezetünkben. Ugye, milyen egyszerűen mondja azt mindenki, hogy óóóó de hisz én napozok eleget, tele van a szervezetem D-vitaminnal. :-) Nos, ez korántsem ilyen egyszerű, csak bizonyos feltételek esetén van ebben igazság. Ahhoz hogy megértsük miről is van szó tudnunk kell mi is az ibolyántúli, vagy ultraibolya, ultraviola, röviden: UV-sugárzás. Ez nem más, mint a látható fénynél (400 nm fölötti) kisebb, de a röntgensugárzásnál nagyobb hullámhosszú, a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás, ami a látható fény és a röntgen­sugárzás (0,01–100 nm) közé esik. Ezt a tartomány több részre osztják, legismertebb közülük az UV-A, UV-B és az UV-C.

• UV-A (315-400 nm közötti tartomány): A földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen a melanin oxidálásával idézi elő.
• UV-B (280-315 nm közötti tartomány): A Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin képződést!!), aminek hiányában a fenti problémák merülhetnek fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.
• UV-C (100-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Tehát összefoglalva a D-vitamin előállítására a legjobb mód a napozás, de abból csak az UV-B sugárzásra volna szükségünk viszont a napvédő krémek használatával teljes mértékben gátoljuk ezeket. A napolaj elzárja bőrünk felszínét az UV-B sugaraktól, viszont engedi a teljes mértékben káros UV-A sugarakat áthaladni.

MÉGIS, HOGY JUTHATUNKK AKKOR ELÉG D-VITAMINHOZ?

NAPOZZUNK. DÉLBEN. 10 PERCET! NAPVÉDŐ NÉLKÜL!

A napra kell mennünk, bizony. De nem mindegy mikor és milyen sokáig maradsz. Célszerű tehát nyáron 10 és 14 óra között napozni nagyjából 10-15 percet. Ekkor áll a nap olyan szögben (50 foknál magasabban!), mely a legjobb a D-vitamin előállításához. Ekkor a bőröd azonnal elkezd D-vitamint termelni. Napolajat pedig véletlenül se használj!!!! Több időt, ha lehet, ne maradj a napon, mert az UV-A sugárzás miatt bizony pecsenye lehetsz. Óvd meg magad ettől. A D-vitamin szint növekedéssel barnul a bőr, fokozódik a melanin termelés. Kutatások támasztják alá, hogy sötétebb bőrszín esetén hosszabb időt kell eltölteni a napon ugyanannyi D-vitamin előállításához. Tehát, ahogy barnul a bőr több időt kell napon tölteni ha szeretnénk azonos szinten tartani a D-vitamin szintet. Egy harmincperces napozás több mint 10 000 NE D-vitaminszintézist eredményez!

Fontos azonban megjegyezni, hogy a D-vitamin a bőr legfelső rétegén szintetizálódik, amely rétegből csak később szívódik fel. Ha napozás után közvetlenül fürdünk akkor jó részét gyakorlatilag lemossuk magunkról.

S persze ekkor mindenkinek eszébe jut a napozás káros hatása, a bőrrák kialakulásának kockázata.

http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/napozas-es-melanoma.php

Szendi Gábortól idézve: Tíz bőrgyógyászból valószínűleg tíz azt ajánlaná, el se olvassa ezt a cikket. De ha már belekezdett, miért is ne tenné, talán most szabadul meg egy évtizedek óta sulykolt veszélyes tévhittől.

A melanoma előfordulása kétségtelenül rohamosan nő. Ugye hát a napozás, aranyoskáim, bólogatnak ilyenkor a bőrgyógyászok. Csakhogy az ember agya beindul, amikor azt olvassa, hogy Európában a melanoma Skandináviában a leggyakoribb, és a mediterrán országokban pedig csak harmadannyi fordul elő. Minél délebbre megyünk, annál ritkább a melanoma. Ha a napozás árt, nem éppen az ellenkezőjét várnánk?

Egy, a melanoma és a napozás kapcsolatát firtató 29 vizsgálat eredményét összegző tanulmány arra következtetett, hogy a foglalkozásszerűen elkövetett krónikus napozás véd a melanoma ellen, az alkalmi napozgatások és leégések viszont fokozzák a melanoma kockázatot. Világos tehát, hogy nem a napozás maga okoz melanomát, hanem az ismételt leégések okozta bőrsérülések.
Allen J. Christophers "A melanomát nem a napsütés okozza" című tanulmányában odáig merészkedik, hogy kijelenti: a melanomának semmi köze a Naphoz. (Idézi, miszerint 1969 és 1990 közt 14 un. esetkontrolos tanulmány jelent meg a melanoma és az össz napon töltött idő kapcsolatáról. A 14 vizsgálatból 7 nem találta kapcsolatot a melanoma és a napozás közt, 5 védőfaktornak találta a napozást, s mindössze 2 talált kapcsolatot a napozás és a melanoma között.)

Minden esetre, ha mégis napra kell menned, válassz teljes spektrumú napvédőt, ami kiszűri az UV-A-t és az UV-B-t is!

SZEDJÜNK D-VITAMIN KÉSZÍTMÉNYT!          

Én is szedek. Szedj te is. (ha megkeresel ajánlani is tudok) A téli hónapok, és az előzőek függvényében biztos vagyok benne hogy még nyáron se éri el az emberek 90 %-ának D-vitamin szintje a szükséges mennyiséget, fenti okok miatt. S hogy mennyi az annyi? Mennyire van szüksége szervezetünknek. Szendi Gábor terhes anyáknak azt ajánlja pl., hogy szedjenek napi 5000 NE D-vitamint egészen addig, amíg vérükben a D-vitamint szintje el nem éri az 50-80 nanogramm/ml értéket (ennyi a napon élő vagy dolgozó embereké). Ezt a szintet bárki bárhol ellenőriztetheti egy vérvétel kapcsán. Ha nem hiszitek el hogy alacsony a D-vitamint szintetek, mindenképp nézessétek meg, és győződjetek meg saját magatok róla. Egy átlagos irodában dolgozó fehérbőrű ember számára a legújabb kutatások szerint a napi minimum 4000 NE az ajánlás, de több kutatás is bizonyítja, hogy napi 100.000 NE sem okozhat káros hatást.

http://www.tenyek-tevhitek.hu/d-vitamin-adagolas.htm


Az ajánlás kapcsán nemrég jelent meg egy újabb cikk:

http://www.origo.hu/egeszseg/20120223-tizszer-tobb-dvitamint-javasol-az-uj-magyar-ajanlas.html
http://shelener.hu/dvitamin.html