A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tudomány. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 21., hétfő

Összefoglaló a Q10-koenzimről


A Q10-koenzim hazánkban sajnos kissé mellőzött táplálék kiegészítő, pedig számos előnyös hatása ismert, és a táplálkozásból bizony nehezen fedezhető a napi szükséglet. 


Milyen ismert hatásai, előnyei vannak?
A Q10-koenzim segít a szív- és érrendszer egészséges működésének fenntartásában. Szívelégtelenségben igazolódott a CoQ10 hiány jelenléte. Megfigyelések támasztják alá, hogy a Q10-koenzim kedvező hatást fejt ki migrénes fejfájásban szenvedőknél, de többek között a rák kezelésében valamint a daganatellenes kezelés által okozott mellékhatások enyhítésében is vizsgálták, pozitív eredménnyel. A Q10-koenzim magas vérnyomásos betegeknél akár 17 Hgmm-rel csökkentheti a szisztolés és akár 10 Hgmm-rel a diasztolés vérnyomást, jelentős mellékhatások nélkül. Humán klinikai vizsgálatok alapján összefüggés lehet a CoQ10 szájon át történő alkalmazása és az íny egészségének javulása, az ínyszövet immunreakciója, valamint a beteg íny regenerálódása között.
Vizsgálatok azt mutatták, hogy Q10 hatására javul az edzés hatékonysága, csökken a fáradékonyság, nő a teljesítmény. Átlagosan 40 éves kortól a szervezet nem képes elegendő Q-10 koenzimet termelni. Ilyenkor külső pótlásával az öregedés lassítható.

Hogyan, honnan, mikét juthatunk hozzá?
A Q10-et szervezetünk 25-30 éves koráig maga állítja elő, de e kor után szintje hanyatlani kezd, és egyéb módon kell pótolni. Az élelmiszerek közül a húsok és a hal CoQ10 tartalma a legmagasabb; több mint 50 mg/kg található a marha-, a sertés- és a csirkeszívben és a csirkemájban. A tejtermékekben jóval kevesebb a CoQ10 az állati szövetekhez képest. A növényi olajok is elég magas CoQ10 tartalmúak. A zöldségek közül a petrezselyem és a perilla a leggazdagabb CoQ10 források, de a szakirodalomban jelentős különbségek vannak a CoQ10 szintjeik tekintetében. A brokkoli, a szőlő és a karfiol közepes CoQ10 források. A gyümölcsök és bogyós növények többsége rossz vagy nagyon rossz CoQ10 forrás, amelyek közül az avokádó kivétel, viszonylag magas CoQ10 tartalmával
Az olajban sütés 14–32%-kal csökkenti a CoQ10 tartalmat.

Mennyi a napi ajánlás?
A fejlett országokban a CoQ10 becsült napi bevitele 3-6 mg, amely elsősorban húsból származik. Egészséges embereknél napi 10-30 mg bevitele ajánlott az energiatermelés fokozására és a betegségek megelőzésére. Sportolóknak napi 30-60 mg adható, ami jelentősen növeli teljesítményüket. Terápiás dózisa a szakirodalom szerint napi 120-360 mg.
A Q10 koenzim adagolásának jótékony hatása csak lassan, néhány hetes szedés után alakul ki.
A Q10-koenzim az Egyesült Államokban a harmadik legkelendőbb étrend-kiegészítő az omega-3 és a multi vitaminok után.

2012. április 18., szerda

Tej: élet, erő, egészség?

Dr. Loren Cordain cikke alapján fordítva, kiegészítve saját, és Szendi Gábor megjegyzésivel:

1. Egészséges a tej?

Az emberi anyatej az újszülött gyermeknek rendkívül egészséges, viszont a tehéntej vagy  más fajta pl. a kecsketej gyerekeknek és felnőttek egyaránt egészségtelen, növeli sok krónikus betegség kockázatát Az embereknek nincs szüksége a tehéntejre!

2. Milyen mellékhatások merülhetnek fel tejfogyasztás esetén?

1.    Ételallergiát okoz.
2.    Fiatal korban a fogyasztáskor (1-2 éves kor alatt*) a tehéntej növeli a gyermekeknél az 1-es típusú cukorbetegség kockázatát
3.    A tej ivás növeli a kockázatát sokféle autoimmun betegség kialakulásának beleértve a fent említett 1-es típusú cukorbetegséget, Crohn-szindrómát, és a fekélyes vastagbélgyulladást.
4.    Számos kutatás (Public Health Harvard School) összefüggésbe hozza a tejet a pattanásosok kialakulásával
5.    Tej fogyasztásakor bélgörcs alakulhat ki.
6.    A tehéntej fogyasztása összefüggésben áll a szívbetegség kialakulásával.
7. Íme a tehéntej kapcsán egy megdöbbentő adat:  több mint 75   hormont tartalmaz, ami az immunrendszer károsan hat.  A legproblematikusabb a tehéninzulin, ami hozzájárul az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásnak kockázatához kisgyerekeknél.  Aggasztó az ösztrogén tartalom is a tehéntejben.  Az ösztrogének   emelkedett szintje a nőknél pl. növeli a kockázatát a mell és petefészek-ráknak, férfiaknál a prosztata ráknak.
8.    A gyerekkori tejfogyasztás egyértelműen növeli az inzulinrezisztenciát, mely miatt túlsúly és metabolikus szindróma alakulhat ki.  Mikor 24 8 éves fiút magas tejfogyasztásra kértek, és bizony már 1 hét után inzulin rezisztencia alakult ki. Mikor a tejet húsra cserélték az inzulin anyagcsere normalizálódott.
10.  A tejben tejcukor van (laktóz).  A világ népességének 65 százaléka érzékeny a laktózra, melynek fogyasztásakor bélgáz alakul ki és hasi fájdalom merül fel.
12.  A tejet disachharide-nek* is nevezik – ami azt jelenti, hogy két cukorból áll (szőlőcukor és galactose).  Rágcsálókon végzett kísérleteknél bebizonyosodott, hogy mindkettő a laktóz és a galactose is elősegíti a szemben a hályogok kialakulását.
13,  A tej vagy más egyéb tejtermék gyengíti a cink és vas felszívódását. Pedig ezek fontosak szervezetünknek.
14. Számos tanulmány alátámasztja, hogy a tejivás növeli a Parkinson-kór kockázatát.
15. A tejivás elősegíti az asztma kialakulást, és a tüdő vizesedését idézheti elő.

3. A legtöbb ember azt hiszi, hogy a tej egészséges, mert sok kalciumot tartalmaz. Van ebben igazság?

A tehéntej, és a tejtermék valóban az egyik legmagasabb kalciumforrás, amit fogyaszthatunk. Da vajon valóban szükségünk van ennyi kalciumra. Minden média erre ösztönöz, fogyassz sok kalciumot a csontok egyészségért, miközben számos kutatás már rávilágított, hogy a magas kalcium fogyasztás nem csökkenti a csontritkulás kialakulását, nem erősíti a csontokat. A kalcium ugyan fontos tápanyag, mégsem váltja be tehát a hozzá fűzött reményeket a csontok, illetve a szív egészsége szempontjából. Számos vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy az emelt kalcium bevitel viszont szívbetegséghez, ízületi problémákhoz, és erős pre-menstruációs szindrómához vezet.



4. Organikus vagy nem organikus pasztörizált vagy nem, van különbség?

Az organikus tej alacsonyabb koncentrációban, de tartalmazhatja a tejgazdaságban használt féregirtókat és más környezeti szennyező anyagokat. A  nyers tej tartalmazza a hormonok magasabb koncentrációit és bioaktív peptideket, baktériumokat is, amelyek sokféle fertőző betegséget idézhetnek elő. A pasztőrözött vagy homogenizált tej olyan eljáráson megy keresztül, mely növelheti a szívbetegség kockázatát.

5. A tehénnek adott hormonok vajon belekerülnek-e a tejbe? És ha igen ez mit okozhat?

Sajnos ez így van. A tejgazdaságokban gyakran adnak a teheneknek növekedési hormont, ami belekerül természetesen a tejbe, és ez által, az emberi szervezetbe is, ami növeli a rák kialakulásának kockázatát. (mell, prosztata, ahogy már említettem)

6. Miért gondolja azt vajon mégis mindenki, hogy a tej jó? Szüleink nagyszüleink mind ezt vallják. De fogadjuk ezt el mi is? Vajon a médiának mi a felelőssége ebben?

Látható, hallható hogy a tejipar az utóbbi 20 évben valóban a tejfogyasztás mellett kampányol, holott számos tudományos kutatás alátámasztja a tejfogyasztás problémákat okozhat. Csak van itt valami a háttérben, ha más nem csupán az anyagiak, de az sem kizárt, hogy az így előidézett tünetek kezelése a cél, és ezáltal a gyógyszerek eladása? Vagy ne lássak minden mögött összeesküvést? Mi minden esetre nem fogyasztunk tejet, szinte semmilyen tejterméket nem használok. Egyetlen kompromisszum a reggeli kávéba kevés tejszín, és néhány sajt. 

Végezetül egy idézet Szendi Gábor Tejfogyasztás kapcsán írt cikkéből:

Magyarország/Tejterméktanács álláspontja:

….  napi 2 dl tej fedezi egy felnőtt ember ajánlott tápanyagszükségletének jelentős hányadát, mégpedig a kalcium 30 %-át



Szendi Gábor álláspontja:

…. napi 2 dl tej fogyasztása már 50-80%-al növeli a felnőttkori vastagbélrák kockázatát.

Azt hiszem kár folytatnom ebben minden benne van …..

2012. április 6., péntek

A D-vitamin tudománya



Leszögezem, az elején, nem vagyok orvos, nem vagyok tudós, nem értek ilyesmihez, informatikus vagyok, projektvezető, igyekszem sokat olvasni, különböző forrásokból informálódni, és levonni a tanulságot, hinni a logikusban. Ennek tudatában olvasd el, kérlek ezt az érdekes cikket a D-vitaminról, a hiányáról, a napozásról, a napvédőkről és csak annyit kérek, gondolkodj el rajta.

A D–VITAMIN JÓTÉKONY HATÁSAI

A D-vitamin (vagy más néven kolekalciferol) meghatározó szerepet tölt be szervezetünkben. Tartós hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyen például
  • a csontritkulás (osteoporosis)
  • izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozás
  • a szív, érrendszeri panaszok (magas vérnyomás, érelmeszesedés, stroke)
  • az autoimmun betegségek (gyulladásos bélbetegség, rheumatoid arthritis)
  • az angolkór
  • a mellrák, prosztatarák és a vastagbélrák
A D-vitamin egészségvédő hatása tehát legalább 100 betegségben igazolt. A legkomolyabb bizonyítékok szerint védőhatása van a különféle rákokkal szemben (mell, vastagbél, petefészek, hasnyálmirigy, prosztata, végbél), szívbetegségben, I-es és II-es típusú cukorbetegségben, légúti fertőzésekben, mint pl. influenzában, tüdőgyulladásban, továbbá más fertőzésekben és autoimmun betegségekben, mint pl. szklerózis multiplexben.

Szendi Gábor is több érdekes cikket publikált már ebben a témában:

"A Tények-tévhitek szájton több cikk is olvasható arról, hogy a D-vitamin, ami valójában egy hormon, az egyik legfontosabb szabályozója a sejtosztódásnak, s mint Gábor írja, a leggyakoribb rákok, mint mellrák, prosztatarák és vastagbélrák, igen szoros kapcsolatban állnak a D-vitaminhiánnyal. (lásd. fenti link). Ezenfelül még legalább 10-15 rákféleség áll kapcsolatban a D-vitamin hiányával. A D vitamin erős immunstimuláns, s az Influenzáról szóló írásában azt is megismerhetjük, miszerint influenzajárvány akkor tör ki, amikor a lakosságban egy minimum alá csökken az átlagos D vitaminszint. A D-vitamin szinten tartása a fentiek elkerülése miatt rendkívül fontos."

HONNAN SZEDJÜNK D–VITAMINT?

A D-vitamin szintünk feltöltésének természetes forrásai egyes élelmiszer fajták, mint a tőkehal máj, az olajos halak, tojás, és pl. a napozás (csak az UV-B sugárzás). Zsírban oldódó vitaminként szervezetünk képes tartalékolni, de a fokozatos feltöltésről nem árt gondoskodni. Általánosságban sajnos nagyon kevés D-vitamin előállításához szükséges ételt tudunk magunkhoz venni, ezért nagyrészt csak UV-B (napozás) hatására termelődik szervezetünkben. Ugye, milyen egyszerűen mondja azt mindenki, hogy óóóó de hisz én napozok eleget, tele van a szervezetem D-vitaminnal. :-) Nos, ez korántsem ilyen egyszerű, csak bizonyos feltételek esetén van ebben igazság. Ahhoz hogy megértsük miről is van szó tudnunk kell mi is az ibolyántúli, vagy ultraibolya, ultraviola, röviden: UV-sugárzás. Ez nem más, mint a látható fénynél (400 nm fölötti) kisebb, de a röntgensugárzásnál nagyobb hullámhosszú, a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás, ami a látható fény és a röntgen­sugárzás (0,01–100 nm) közé esik. Ezt a tartomány több részre osztják, legismertebb közülük az UV-A, UV-B és az UV-C.
  • UV-A (315-400 nm közötti tartomány): A földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen a melanin oxidálásával idézi elő.
  • UV-B (280-315 nm közötti tartomány): A Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin képződést!!), aminek hiányában a fenti problémák merülhetnek fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.
  • UV-C (100-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.
Tehát összefoglalva a D-vitamin előállítására a legjobb mód a napozás, de abból csak az UV-B sugárzásra volna szükségünk viszont a napvédő krémek használatával teljes mértékben gátoljuk ezeket. A napolaj elzárja bőrünk felszínét az UV-B sugaraktól, viszont engedi a teljes mértékben káros UV-A sugarakat áthaladni.

MÉGIS, HOGY JUTHATUNKK AKKOR ELÉG D-VITAMINHOZ?

NAPOZZUNK. DÉLBEN. 10 PERCET! NAPVÉDŐ NÉLKÜL!
A napra kell mennünk, bizony. De nem mindegy mikor és milyen sokáig maradsz. Célszerű tehát nyáron 10 és 14 óra között napozni nagyjából 10-15 percet. Ekkor áll a nap olyan szögben (50 foknál magasabban!), mely a legjobb a D-vitamin előállításához. Ekkor a bőröd azonnal elkezd D-vitamint termelni. Napolajat pedig véletlenül se használj!!!! Több időt, ha lehet, ne maradj a napon, mert az UV-A sugárzás miatt bizony pecsenye lehetsz. Óvd meg magad ettől. A D-vitamin szint növekedéssel barnul a bőr, fokozódik a melanin termelés. Kutatások támasztják alá, hogy sötétebb bőrszín esetén hosszabb időt kell eltölteni a napon ugyanannyi D-vitamin előállításához. Tehát, ahogy barnul a bőr több időt kell napon tölteni ha szeretnénk azonos szinten tartani a D-vitamin szintet. Egy harmincperces napozás több mint 10 000 NE D-vitaminszintézist eredményez!
Fontos azonban megjegyezni, hogy a D-vitamin a bőr legfelső rétegén szintetizálódik, amely rétegből csak később szívódik fel. Ha napozás után közvetlenül fürdünk akkor jó részét gyakorlatilag lemossuk magunkról.

S persze ekkor mindenkinek eszébe jut a napozás káros hatása, a bőrrák kialakulásának kockázata.
Szendi Gábortól idézve: Tíz bőrgyógyászból valószínűleg tíz azt ajánlaná, el se olvassa ezt a cikket. De ha már belekezdett, miért is ne tenné, talán most szabadul meg egy évtizedek óta sulykolt veszélyes tévhittől.
A melanoma előfordulása kétségtelenül rohamosan nő. Ugye hát a napozás, aranyoskáim, bólogatnak ilyenkor a bőrgyógyászok. Csakhogy az ember agya beindul, amikor azt olvassa, hogy Európában a melanoma Skandináviában a leggyakoribb, és a mediterrán országokban pedig csak harmadannyi fordul elő. Minél délebbre megyünk, annál ritkább a melanoma. Ha a napozás árt, nem éppen az ellenkezőjét várnánk?


Egy, a melanoma és a napozás kapcsolatát firtató 29 vizsgálat eredményét összegző tanulmány arra következtetett, hogy a foglalkozásszerűen elkövetett krónikus napozás véd a melanoma ellen, az alkalmi napozgatások és leégések viszont fokozzák a melanoma kockázatot. Világos tehát, hogy nem a napozás maga okoz melanomát, hanem az ismételt leégések okozta bőrsérülések.
Allen J. Christophers "A melanomát nem a napsütés okozza" című tanulmányában odáig merészkedik, hogy kijelenti: a melanomának semmi köze a Naphoz. (Idézi, miszerint 1969 és 1990 közt 14 un. esetkontrolos tanulmány jelent meg a melanoma és az össz napon töltött idő kapcsolatáról. A 14 vizsgálatból 7 nem találta kapcsolatot a melanoma és a napozás közt, 5 védőfaktornak találta a napozást, s mindössze 2 talált kapcsolatot a napozás és a melanoma között.)

Minden esetre, ha mégis napra kell menned, válassz teljes spektrumú napvédőt, ami kiszűri az UV-A-t és az UV-B-t is!

SZEDJÜNK D-VITAMIN KÉSZÍTMÉNYT!          
Én is szedek. Szedj te is. (ha megkeresel ajánlani is tudok) A téli hónapok, és az előzőek függvényében biztos vagyok benne hogy még nyáron se éri el az emberek 90 %-ának D-vitamin szintje a szükséges mennyiséget, fenti okok miatt. S hogy mennyi az annyi? Mennyire van szüksége szervezetünknek. Szendi Gábor terhes anyáknak azt ajánlja pl., hogy szedjenek napi 5000 NE D-vitamint egészen addig, amíg vérükben a D-vitamint szintje el nem éri az 50-80 nanogramm/ml értéket (ennyi a napon élő vagy dolgozó embereké). Ezt a szintet bárki bárhol ellenőriztetheti egy vérvétel kapcsán. Ha nem hiszitek el hogy alacsony a D-vitamint szintetek, mindenképp nézessétek meg, és győződjetek meg saját magatok róla. Egy átlagos irodában dolgozó fehérbőrű ember számára a legújabb kutatások szerint a napi minimum 4000 NE az ajánlás, de több kutatás is bizonyítja, hogy napi 100.000 NE sem okozhat káros hatást.
http://www.tenyek-tevhitek.hu/d-vitamin-adagolas.htm


Az ajánlás kapcsán nemrég jelent meg egy újabb cikk:



2012. április 4., szerda

A nélkülözhetetlen Omega-3



A megfelelő mennyiségű omega-3 megelőzi a szív és érrendszeri problémák kialakulását:
"Az emberi szervezet nagymértékben adaptálódott a halban gazdag táplálékokra, az így bevitt zsírok hiánya keringési zavarokat és fejlődési rendellenességeket eredményezhet. Az eszkimók táplálkozása és a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szembeni védettsége a táplálkozásra vezethető vissza. Az eszkimók gyakorlatilag csak tengeri állatokkal táplálkoznak. A japánok szintén sok tengeri herkentyűt fogyasztanak, és a szívbetegségek száma náluk is jóval alacsonyabb. A tengeri eredetű táplálékban az omega-3 és az omega-6 zsírsavak aránya azonos, s évmilliók alatt szervezetünk erre állt rá. Ezzel szemben az európaiak és az amerikaiak, akik közt a szív- és érrendszeri megbetegedések az egyik vezető halálok, tulajdonképpen egy valószínűsíthető szavannai étrenden élnek: a növényevők húsát és növényeket fogyasztanak (antibiotikummal és mérgekkel átitatva). Ebben a táplálék-összetételben a szervezet és az agy normál működéséhez szükséges omega-3 huszada/ötvenede található csak meg!"




A megfelelő mennyiségű omega-3 meghosszabbítja az életet:  
Egy új vizsgálat bebizonyította, hogy nem csupán a kardiovaszkuláris megbetegedések vagy az idegrendszeri/mentális zavarok ellen véd, hanem hatása sokkal általánosabb a telomér védelmén keresztül. Hogy mit is jelent ez?  

Szendi Gábor Paleolit táplálkozás c. könyvének első fejezetében olvasható, a telomér a sejtek DNS-ének végén lévő "sapka", amely a sejtosztódáskor a DNS pontos másolását teszi lehetővé. A telomér az emberi élet biológiai órája, mert minden osztódáskor valamelyest rövidül a telomér, és minél több telomér rövidül meg az élet során, annál több hibás DNS-sű sejt keletkezik, és annál valószínűbb a különféle biológiai működészavarok és a rák kialakulásának a kockázata. A paleolit táplálkozás hosszú, egészséges életet ígér, mert az alacsony inzulinszint, az alacsonyabb kalóriabevitel, és az omega-3 fogyasztás védi a telomért. Bővebben lásd a Paleolit táplálkozás c. könyvben.


A megfelelő mennyiségű omega-3 csökkenti  az idegrendszeri működési zavarokat, segít a depresszió megelőzésében:
 
Az omega-3 hiányos táplálkozás olyan agyműködési zavarokhoz vezethet, amelyek rontják a stresszel, veszteségekkel való megküzdés hatékonyságát és az így kialakuló tehetetlen állapot vezet el a depresszióhoz.

 
A vizsgálatok szerint az emberek 60%-a omega-3 hiányban szenved, és 20%-uknál pedig kimutathatatlanul alacsony az omega-3 vérszintje. Az omega-3 legjobb forrása a tengeri halolaj és a lenmagolaj. 

Az omega-3 fontos része a paleolit étrendnek. 

És hogy mennyi az annyi, azaz mennyire van szükségünk belőle?

Többnyire eltérőek az álláspontok ezen téren, de általában 2 gramm EPA-t (2000 mg!) tartalmazó omega-3 a napi ajánlás!