Paleo alapanyagok - Maglisztek

Többen érdeklődtek hogyan használom a paleo liszteket, melyik mire jó. Ehhez szeretnék adni itt némi támpontot:

Mit nevezünk paleo lisztnek?

A hidegen sajtolt magok őrleményeit  - az őrölt pelleteket – nevezzük liszteknek, egyéb mag őrleményeket nem.

Maglisztek előnyei:

1. Alig tartalmaznak szénhidrátot és azt is főleg emészthetetlen rostok formájában
2. Alig tartalmaznak Omega6 zsírsavat
3. Az olaj hiányában sütéskor nem szabadulnak föl karcinogén anyagok, a mag őrleményekből 110 fok felett karcinogének (rák keltő anyagok) szabadulnak fel
4. Az őrölt magok zsírtartalma 40-60%, míg a hidegen sajtolt magok őrleménye csak 15-20% zsírt tartalmaz. A normál lisztek (zab/búza/kukorica…*) csak kb. 5% zsírt tartalmaznak. A hidegen préselt maglisztek így jobban hasonlítanak a hagyományos lisztekhez.
5. Hogyan használd a pelletet? – Sütéskor vedd figyelembe az alacsony zsírtartalmat, ezért kiegészítésként használj a paleoban hasznos zsírokat – pl. jászvajat (gheet), kókuszzsírt, kacsa-, liba- és sertészsírt.

Maglisztekről bővebben:

Dióliszt – kiváló alapanyag, süteményekben és kenyerekben visszahozza a teljes kiőrlésű hagyományos kenyér ízvilágát;

Kókuszliszt – remek alapanyag, a kókuszliszt nedvszívó képessége igen magas, sütemények készítésére, levesek, főzelékek sűrítésére önmagában nagyon jó - én ezt használom legtöbbször illetve a mandula lisztet;

Mandulaliszt – a legjobb tulajdonsággal bíró alapanyag, közömbös és jól fűszerezhető, a legtöbbször sütemények készítésénél a liszt helyettesítésére 1:1 arányban használható;

Mákliszt – karakteres íze van, süteményekbe használható, de fontos hogy a zsiradék hozzá adása meglegyen mert jó nedvszívó;

Tökmagliszt – lisztek harmadolására, negyedelésére, ízesítésre alkalmas, karakteres íze, és intenzív zöld színe nem elhanyagolható;

Szezámliszt – süteménybe jó alapanyag, de jó vele vigyázni mert ha túl sokat teszünk az ételbe, akkor kesernyés lehet az íze; jó fűszerezéssel  közömbösíthető

Meggymagbélliszt –  óvatosan szabad csak használni, erős intenzív keserű mandula íze van, marcipán készítéséhez mandulaliszttel kitűnő, nagyon magas a B17 vitamin tartalma, inkább csak ízesítésre ajánlom. Pl. fele-fele arányban xilittel vagy eritrittel vagy mézzel összekeverve pár kanállal naponta nagyon finom, de magában szörnyű! Mandulaliszthez vagy a barackmagliszthez keverve is finom, de csak 1:10 arányban kb. és sok édesítővel. A benne lévő sok B17 vitamin miatt van ennyire erős marcipán íze!

A B17 vitaminról számos kutatás bizonyította hogy rákellenes hatása van! Sokkal hatékonyabb a hagyományos kemo- és sugárterápiánál.

http://b17hu.info/

Barackmagbélliszt – háztartási kekszre hasonlító íze van, magas B17 tartalom. Szintén ízesítésre más liszttel keverve hasonlóan a fenti meggymagbélliszthez ajánlom.

Fentiek csupán javaslatok. Mindenki a saját kedvére bátran kísérletezhet a lisztekkel, a lényeg az, hogy a fehér liszt helyett ezeket használom alapból 1:1 arányban és minden hagyományosan liszttel készült ételbe ezeket teszem, így tulajdonképpen már paleolizálom:-) is a recepteket. (persze a többi hozzávaló is legyen paleo!)

Ezekből a maglisztekből 1kg kb 2kg őrölt olajos magnak felel meg, hiszen az olaj ki van belőlük sajtolva (ettől egészségesebbek, hiszen ezen magok olaja a lenmag kivételével hemzseg az omega-6-tól, márpedig az omega-6:3 aránya fontos! 1:1 és 1:4 közt lenne az ideális, de a nyugati étrendben ez 20:1 és 20:1 közt jellemző. Ezért fontos, hogy az omega-6 bevitelünket visszaszorítsuk és az omega-3-at növeljük, lehetőleg halolaj vagy algaolaj formájában, a lenmagban lévő omega-3 kevésbé hasznos (pl. nem alakul át DHA-vá, ami az agynak nagyon fontos lenne) és csak az 1/10-e hasznosul.

Amit még meleg szívvel ajánlok:

Extra szűz omegamagolaj– Csupán 2% omega-6, olyan, mint a paleolaj csak extra szűz, nem finomított!

Omegamag – az omegamag egy speciális napraforgómag, ami nem tartalmaz omega-6 zsírsavakat csak 1%-ot (25% helyett!), tehát ez a legpaleóbb mag, ami létezik! Fehérjében, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag. Alacsony szénhidrát tartalmú, és olajsav tartalma magasabb az olívánál is.

*
S miért nem jó a búza? Szendi Gábor kifejtette már ezt az alábbi cikkében:

http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/buza-veszely.php

Röviden:
- a búzában található lektin károsítja a szöveteket;
- a búzagliadin fokozza a bél áteresztő-képességét, ezáltal a bevitt vitaminok, ásványi anyagok felszívódását;
- a búzagliadin immun-közvetítés útján károsodást okoz a belekben a búza magas koncetrációban tartalmaz mérgező hatású idegi izgató anyagokat;

Amikor valaki elhagyja a búzát és helyette gyümölcsöket, zöldségeket, jó minőségű húsokat eszik, valamint olyan élelmiszereket, amelyek megfelelnek biológiai szükségleteinknek, életerősnek kezdi majd érezni magát - ami sokak számára nehezen képzelhető el. Ha a búza valóban inkább kábítószer, mint élelmiszer, és testünkre való rossz hatásával szemben érzéketlenné tesz minket, akkor nehéz lesz számunkra megérteni, hogy fogva tart minket, mindaddig, amíg el nem tüntetjük az étrendünkből. Mindenkit bátorítok, hogy ne úgy tekintsen a cöliákiásokra (gluténnal (sikérfehérje) szembeni túlérzékenység), mint akiknek az állapota idegen a miénkétől. Ehelyett a cöliákában szenvedők ajándékoznak meg minket annak a megsejtetésével, hogy a búza alapvetően rongálhatja egészségünket, ha továbbra is kitesszük magunkat a káros hatásainak. Remélem, e cikk arra inspirálja azokat is, akik nem szenvednek cöliákiában, hogy kipróbálják a búzamentes étrendet, és aztán ítéljék meg maguk, hogy valóban érdemes volt-e elhagyni.